Rizskoch muffinformában, fahéjas, vaníliás szőlőmártással

Mostanában elég ritkán főzök, ha mégis, akkor sem  újdonságokat, inkább a régi, bevált receptjeimet szedem elő. Ez most egy ilyen időszak...

Mindenesetre nagyon köszönöm a régi és az új látogatóimnak, olvasóimnak, hogy kitartanak mellettem ebben a nem túl termékeny időszakomban is. :)

Ma például épp töltött paprikát készítettem, lett is egy jókora lábassal, így holnap megint nincs főzés, maradt belőle bőven. :) Viszont egy kis édességet már nagyon megettünk volna, ezért elkezdtem recepteket keresgélni. Valami szőlőset akartam, mert kaptunk egy táska nagyszemű, fehér csemegeszőlőt, csak úgy "natúr" biztos nem fog mind elfogyni. De akármelyik receptet is néztem, vagy nem volt hozzá itthon valami alapanyag, vagy túl macerás volt. :) Akkor eszembe jutott,hogy férj emlegette valamelyik nap, hogy milyen rég csináltam már tejberizst. Onnan már csak egy röpke gondolat volt a rizsfelfújt. Hm, mi lenne,ha csinálnék rizsfelfújtat, és mellé a szőlőből valamit? 

 A rizsfelfújt receptje és elkészítési módja ide kattintva megtalálható. Hogy mégse legyen annyira unalmas, annyit változtattam most rajta, hogy a masszát kis muffinformákba szedtem, és úgy sütöttem ki. 

Amíg a rizskoch megsült, elkészült a szőlőmártás is. Pontos mennyiségeket nem írok, ezt mindenki ízlése szerint csinálja. Kellett hozzá egy jókora fürt szőlő, kevés cukor, 1 rúd vanília, 1 darabka fahéj, 1 csapott evőkanál keményítő.

A szőlőszemeket félbevágtam, kimagoztam. Egy lábas aljára kevés vizet raktam, kb. 0,5 decit, erre jött a szőlő. Lassú tűzön, lefedve pároltam a fűszerekkel együtt. A vaníliarudat felhasítottam, belsejét kikapartam, és a szőlőhöz adtam. A vanília héját is belefőztem, ezt a végén a fahéjjal együtt kivettem.

Kb. 20 perc után a fele szőlőt kiszedtem, félreraktam. A maradékot egy botmixerrel pépesítettem, és egy szűrőn átpasszíroztam. Hozzáadtam a keményítőt, jól elkevertem, visszaraktam a szőlőszemeket is, és hagytam, hogy egyet-kettőt forrjon. 

Nem mondom, egy kicsit macerás a szőlőmagozás, de megérte, nagyon finom lett! Csak ajánlani tudom. :)

Tálaláskor a tányérra szedtem a szőlőmártásból, és erre raktam a rizskoch-muffinokat.

Fűszeres joghurtban pácolt , grillezett csibemell

Tegnap írtam meg a posztot a sült cékláról, ma viszont szeretném azt bemutatni, ami mellé ez köretként elkészült.
Egy könnyű kis ebédet terveztem erre a hétvégére, ami gyorsan elkészül. Grillezett csibemellre esett a választásom, és hogy ne legyen túl száraz, bepácoltam.

Hozzávalók:

2 nagyobb csibemell

2 dcl natúr fehér joghurt

1 dcl olivaolaj

őrölt négyszínű borskeverék

2 gerezd fokhagyma

friss kakukkfű és bazsalikom 

Mindkét csibemellet lapjában ketté vágtam, így négy szeletet kaptam. A joghurtot összekevertem az olajjal és a fűszerekkel, majd beleraktam a hússzeleteket. Úgy igazítottam,hogy mindegyiket ellepje.Lefedve pár órára a hűtőbe raktam. 

Majd a grillserpenyőbe kevés olivaolajat öntöttem, felforrósítottam. A pácból kivettem a húsokat, a nagyrészét csak úgy kézzel letörölgettem róla. Csak ekkor sóztam meg, és megszórtam még egy csipet őrölt borssal és kakukkfűvel.  A felforrósított serpenyőbe raktam, és mindkét oldalát 2-3 perc alatt megpirítottam.

Arra vigyázzunk, hogy ha rárakjuk a húst a grillre, akkor egy darabig ne piszkáljuk, ne tologassuk, mozgassuk. Csak hagyjuk kb. 2 percig, hogy meg tudjon sülni, utána lehet fordítani.

Ez a grillezett csibemell nagyon jól illett a sült céklához.  

 

Sült cékla

Már tavaly is egy csomó receptet találtam Thrininél céklából, aztán idén ismét... Én is szeretem, de eddig csak savanyúság formájában fogyasztottam. 
Viszont az idén először ültettem is a kertbe, gondoltam, hogy ha kéznél van, talán hamarább kipróbálok belőle én is 1-2 dolgot.  Ma jött el az ideje, a grillezett csibemellhez köretként sült céklát készítettem. Kár volt ennyi ideig várni, isteni lett! Ezentúl egész biztos gyakran fogom ezt készíteni, és bátrabban kipróbálok majd újabb dolgokat is belőle.

Hozzávalók:

4-5 db közepes méretű cékla

1 evőkanál balzsamecet

3 evőkanál olívaolaj

tengeri só

frissen őrölt 4 színű borskeverék

kakukkfű

A céklát megtisztítottam, meghámoztam,  kisebb darabokra vágtam , és egy hőálló tálba raktam. Az olajban elkevertem a balzsamecetet és a borsot, kakukkfüvet. A céklát megsóztam, ráöntöttem a fűszerezett olajat, és lefedve 200 °C-ra előmelegített sütőbe toltam. 1,5 óra sütés után a tetejét levettem, rákapcsoltam a grillt, és még 5-10 percig tovább sütöttem. Rögtön tálaltam.
A grillezett csibemell receptje ide kattintva megtalálható. 

Túrós rétes kosárkák

Ezeket a jópofa rétestésztából készült kosárkákat még régebben láttam meg Citromhab oldalán. Nagyon megtetszett az ötlet, gondoltam, hogy majd egyszer elkészítem. A napokban jött el az alkalom, ugyanis vendégeink jöttek, és gyorsan elkészíthető édességet és sósat akartam készíteni. Volt otthon  rétestészta és túró is, így erre esett a választásom. A recepten nem változtattam, csak annyit, hogy cukor helyett xukrot /nyírfacukor/ használtam. Ja, és elfelejtettem vajazni a lapokat, de anélkül is jó lett. Sőt, így még kalóriaszegény is. :))

Hozzávalók:

50 dkg túró
1 csomag réteslap
1 rúd vanília kikapart belseje
2 egész tojás 
4 evőkanál búzadara
xukor ízlés szerint
mazsola

A túrós töltelék hozzávalóit összekevertem, a búzadarának csak a felét raktam bele. A réteslapokat kiterítettem, és egy ollóval egyforma négyzetekre vágtam. Két-két négyzetet raktam minden egyes muffinformába, kicsit egymáson elfordítva. A formákat sem vajaztam ki, és a lapok közé sem raktam sem vajat, sem olajat. Mindegyik aljába szórtam egy pici búzadarát, hogy a töltelék ne áztassa el, majd belekanalaztam a túrót.

170 °C-ra elömelegített sütőbe raktam, és kb. 20-25 perc alatt készre sütöttem.Tálaláskor megszórtam egy leheletnyi porxukorral.

Nekem nagyon bejött ez az elkészítési forma, ki fogom próbálni másfajta töltelékkel is. 

Vaddisznógulyás bográcsban

Tegnap végre megvolt a már hetek óta tervezett bográcsozás.  A vaddisznócomb már egy ideje a fagyasztóban várt a sorára. Kicsit mindig tartok tőle, ha vadhúsból készítek ételt, mivel ritkán kerül rá sor, nincs túl nagy gyakorlatom benne.   Aztán úgy gondoltam,hogy nem csinálok túl nagy faxnit belőle, nagyjából ugyanúgy készült, mint ha marhahúsból lett volna. Mindenki ajánlotta, hogy tegyek bele borókabogyót, hát nem tettem. Nem mintha nem szerettem volna, csak épp nem kaptam. Vettem egy vadhúshoz való fűszerkeveréket, aztán miután otthon elolvastam, hogy mi minden van benne, inkább mégsem raktam hozzá. A fűszerek nagyrésze így is benne volt, az ízfokozóra meg úgy gondoltam, hogy nem lesz semmi szükség, remélhetőleg anélkül is ehető lesz. :)

Viszont találtam a youtube-on egy olyan elkészítési módját a bográcsgulyásnak, amit én még nem próbáltam.  Bár ott igazából nem gulyás, hanem pörkölt készült, de végül ugyanúgy csináltam, csak kicsit hosszabb lével. Mi mindig először meg szoktuk pirítani kicsit a hagymát a zsíron, majd erre jött a hús, fűszerek, stb. Itt viszont mindent egymásra kellett rétegezni előre, és egyben megpárolni.

Amiben ettől eltértem az az volt, hogy én előtte bepácoltam a húst két napra, úgy gondoltam,hogy az nem árthat neki. :) 

Hozzávalók:

2,2 kg vaddisznócomb

a páchoz:
 
2 dcl  száraz vörösbor /nálam  most Egri Bikavér/
2 dcl olaj
1 karikára vágott hagyma
3 db felaprított fokhagyma
borsikafű, kakukkfű, majoranna
babérlevél, szemes bors, szegfűbors

A húst megtisztítottam a hártyáktól és az inaktól, majd kisebb kockákra vágtam. A pác hozzávalóit összekevertem, és beleraktam a húst. Egy nagyobb jénai tálba raktam, aminek volt teteje is, és beraktam a hűtőbe. Két nap és éjjel pácolódott, közben néha átforgattam, hogy mindenhol egyenletesen átjárják az ízek a húst. 

            

                                               

A többi hozzávaló: 

disznózsír
kb. 4-5 fej nagyobb hagyma,
ugyanennyi darab apróra vágott fokhagymagerezd
4-5 darab paradicsom és zöldpaprika
1,5 kg krumpli. 
Fűszerezéshez: só, őrölt bors, borsikafű, majoránna, kakukkfű, pirospaprika, csípős pirosarany.

A bográcsot kenjük ki vastagon zsírral, majd kezdjük el benne rétegezni a hozzávalókat. Alulra rakjuk a fele húst, erre jön a vékony  karikára vágott hagyma, zöldpaprika, paradicsom (héját húzzuk le előtte).
Fűszerezzük meg, majd takarjuk be a hús másik felével, és öntsünk rá kb. 3-4 dcl ugyanolyan vörösbort, mint amibe pácoltuk a húst. A visszamaradt páclét is ráönthetjük. Gyújtsuk be alatta a tüzet, és várjunk, míg elkezd lassan főni. A bogrács bezsírozott oldala megakadályozza, hogy ráégjen a hús vagy a zöldség. Szórjuk meg a tetejét egy kis őrölt pirospaprikával és felönthetjük egy kevés vízzel is, éppen csak annyival, ami ellepi a húst.

Aztán hagyjuk magára, hagy párolódjon , minimum 2 óra , de inkább 3 kell, hogy a hús megpuhuljon. Azért nem árt, ha valaki ez idő alatt is szemmel tartja a dolgokat, nálunk ez a valaki Dió volt. :))

Közben  pucoljuk meg a krumplit, vágjuk kockára. Mikor a hús már puha, adjuk hozzá. Egy kevés vízzel is felönthetjük még ilyenkor, és főzzük készre. Ha puhul a krumpli okvetlenül kóstoljuk meg a gulyást, valószínüleg kell majd még hozzá egy kis só, vagy fűszer, mert a krumpli eléggé magába szívja ezeket. Hogy mennyire legyen bő lére eresztve, az ízlés dolga, van aki sűrűbben, vagy aki sok lével szereti. Igazi fehér házikenyérrel az igazi, amivel jól ki lehet tunkolni a levét. :)) Az egészet öblítsük le finom vörösborral.

Csibecombok zöldségágyon

A vasárnapunk ismét sűrű volt, ezért valami olyat akartam ebédre készíteni, ami hamar elkészül. Nekem rögtön benne volt a köret is, de férj azért kapott mellé egy kis rizst is. :))
A hozzávalók mennyiségét mindenki kedve szerint adagolja, én is abból készítettem, ami épp volt otthon.

Hozzávalók:

4 csibecomb
3 fej hagyma
6 gerezd fokhagyma
3 szem krumpli
3 zöldpaprika
1 nagyobb cukkini
só, őrölt bors,
kakukkfű, oregánó
csombor, őrölt pirospaprika
olívaolaj

A hagymát, fokhagymát, cukkinit meghámoztam. A cukkinit csak azért, mert nagyobb volt, a kisebbeket héjastul szoktam felhasználni. A hagymát gerezdekre vágtam, a fokhagymát felaprítottam. A megtiszított cukkini félbevágtam, magját kikapartam, majd hasábokra vágtam.
A paprikát is hosszúkásra , a krumplit pedig negyedekre vágtam. Az összeset egy jénai tálba raktam, sóztam,borsoztam, kakukkfűvel és oregánóval ízesítettem, majd egy kevés olivaolajjal meglocsoltam, és az egészet összeforgattam.

Hát nem gyönyörűségesen zöld színe van? :))




A csibecombokat befűszereztem. Erre használhatunk kész keveréket, de én általában magam keverem össze. Egy kevés olajba raktam a zöldségekre is kerülő fűszerekből, plusz egy kevés őrölt pirospaprikát és csombort is. Elkevertem, majd ezzel kentem be a combokat, és a zöldségekre fektettem.




200 °C-ra előmelegített sütőben, alufóliával lefedve 1 órán keresztül pároltam. Vizet nem kell alá önteni, bőven elég, ami a zöldségekből kifől. Mikor levettem az alufóliát, a levéből kicsit leöntöttem, és még kb. 15 percig tovább pirítottam, hogy a bőr jó ropogósra süljön.

Francia krémes eperzselével

Ennek a receptnek az eredetijét itt talátam, és rögtön elindult a nyálelválasztásom,mikor megláttam. A krémest egyébként is nagyon szeretem, és gondoltam,hogy a benne lévő málnától -abban még az volt- csak még finomabb lehet.
A receptet rögtön el is mentettem magamnak, de mire odajutottam, hogy elkészítsem, a friss málnánk elfogyott. Így én végül fagyasztott eperből csináltam meg, de ezzel is isteni lett.

Az eredetihez képest én nagyobb mennyiségű tésztából csináltam, és a sárgakrémet is más módon készítettem el (úgy,ahogy a sima francia krémesemhez is szoktam).

Hozzávalók:

2 x 50 dkg leveles tészta

0,5 kg eper (fagyasztott)
10 dkg cukor
1,5 dcl víz
2 evőkanál étkezési keményítő
1 evőkanál zselatin

1 liter tej
3 csomag vaníliás krémpor, főzős, dr. Oetker-es
3 tojássárgája
2 vaníliás cukor
20 dkg porcukor
25 dkg vaj

0,5 liter cukrozott Hulala (növényi tejszín)

A tetejére étcsoki és olaj

A leveles tésztát kinyújtottam (kicsit nagyobbra, mint a tepsi, mert sütés közben összeugrik kicsit), és sütőpapírral bélelt tepsire raktam. 180 °C-ra előmelegített sütőbe rakva kb. 10-15 perc alatt készre sütöttem.
Ehhez nagyon jó tanácsot kaptam a recept írójától. Mivel a leveles tészta hajlamos felpúposodni sütés közben, kb. félidőben, mikor kezdett pirulni a tészta, ráraktam egy sütőpapírt , erre pedig egy másik tepsit. Így ennek a súlya lenyomta a tésztát, és egyenletes vastagságúra sült.

Közben a vizet a cukorral felforraltam, és beleraktam az eper harmadát. Kicsit szétnyomkodtam, és kb. 10 perc alatt szétfőztem. Pár kanál vízben csomómentesre kevertem a keményítőt, hozzáadtam a zselatint, majd folyton kevergetve az eperpéphez adtam. Kb. 1-2 perc főzés után félrehúztam, majd hozzáadtam a többi epret is.

A krémhez egy kevés tejben elkevertem a vaníliás krémport. A tej többi részét a vaníliás cukorral együtt felraktam a tűzre. Mikor már meleg volt, folytonos keverés mellett beleöntöttem a vaníliakrémes tejet, majd hozzáadtam a tojássárgákat is, és sűrűre főztem. A vajat a cukorral jól kikevertem, és a kihűlt vaníliás krémhez adtam, elektromos mixerrel alaposan szétkevertem.

Egy nagy tálcára raktam az egyik kisült tésztát, rákentem az epres zselét. Erre jött a vaníliás krém, majd a kemény habbá vert Hulala. Hűtőbe raktam, és hagytam kicsit dermedni.
A másik tésztát felkockáztam, és így raktam a tejszínre. A csokit gőz felett egy kevés olajjal kevergetve felolvasztottam, és a tésztára csurgattam. Pár óra hűtés után szépen lehetett szeletelni.

Ha nincs otthon Hulala tejszínünk, akkor a rendes tejszínhez adjunk habfixálót, így biztosak lehetünk benne,hogy másnapra sem fog szétcsúszni.

Tormás, tojáskrémes roló

Múlt hétvégén egy főzős találkozón vettem részt, oda hozta az egyik résztvevő ezt a nagyon finom, sós töltelékkel töltött rolókat. Nekem nagyon ízlett, így rögtön elkértem a receptjét. Legalább fel tudtam vele avatni a roló formákat, amiket Bellytől kaptam. :))
Az én formáim kicsit nagyobbak, de ez végül is lényegtelen, így is finomak lettek. Az eredeti recepten egy kicsit változtattam, a töltelék nálam kicsit más lett, de az alapja maradt.

Hozzávalók:

1 csomag leveles tészta (50 dkg)
12 dkg puha vaj
12 dkg krémsajt
5 főtt tojás
6 teáskanál torma
4 teáskanál majonéz
1 teáskanál mustár
15 dkg sonkás szalámi
5 dkg füstölt reszelt sajt
só, őrölt bors
apróra vágott petrezselyemzöld

A kenéshez 1 tojás és szezámmag



A tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam, majd derelyevágóval jó ujjnyi széles csíkokra vágtam. Rátekertem a formára, a szélesebb végétől a keskenyebb felé haladva, a végét összenyomkodtam kicsit, hogy ne nyíljon szét sütés közben. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, megkentem tojással, megszórtam szezámmaggal.
180-200 °C-ra előmelegített sütőbe raktam, kb. 15 perc alatt készre sültek. Langyosan húztam le őket a formáról.

Közben elkészítettem a tölteléket. A vajat, sajtot, tormát,mustárt, majonézt,reszelt sajtot és a fűszereket alaposan elkevertem. Hozzáadtam az apróra vágott tojást és szalámit.
Mikor kihűltek a rolók, akkor egy habzsák segítségével beletöltöttem a krémet. Frissen a legfinomabb.

Megjegyzés: nekem ebből a mennyiségből 26 darab roló lett, a töltelék is épp elég lett bele. De ha marad ki, akkor kenyérre kenve is megehetjük.

Ajándékok, magyarázkodások és egy díj is...

Azt sem tudom,hogy mivel kezdjem ezt a bejegyzést... Nagyon rég jártam a saját blogomon,mindössze egy posztot sikerült közzétennem egész hónapban, ég is emiatt a fejem rendesen. Kész csoda, hogy még ennyien kitartottatok, és azért jöttök hozzám nézelődni. Ezt nagyon szépen köszönöm, igyekszem bepótolni a lemaradásomat.

Ez a júniusi hónap nagyon sűrű volt nekem. Tavaly elkezdtem egy vendéglátós iskolát, és most voltak a vizsgák. Készülni kellett rá sokat, szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgák... Szerencsére ez már megvan,minden sikerült. Most már van róla papírom ,hogy tudok főzni. :) És ha minden kötél szakad, akkor fel is tudom azt szolgálni. :))

Azt hittem, hogy most majd lesz egy kis pihenés, de úgy néz ki,hogy lesz munkám a frissen kitanult szakmámban, úgyhogy időm ezután sem lesz több... De ez így jó. :))
Azért igyekszem most már ismét többet főzni, és azt itt megmutatni.

Most viszont az elmúlt hónapok történéseiből pár dolog... Még májusban kaptam egy díjat, Barbi tisztelt meg vele. Nagyon szépen köszönöm neki!

Aztán -még szintén májusban- Bellynél megnyertem egy játékot, aminek alkalmából nagyon szép ajándékokat kaptam tőle. Méghozzá 4 darab szufléformát és 24 db tekercsformát. Ez utóbbit holnap fogom felavatni, alig várom! Köszi Belly!



Végül, de nem utolsósorban, egy ajándék Latsiától. Ezt le sem merem írni,hogy milyen régen kaptam tőle... Ez egy keksz mintázó henger, egész pontosan Spekulatius kekszet lehet vele készíteni. Ez már ki is lett próbálva, recept elmentve, csak nem volt időm beírni...
Latsia, neked is nagyon szépen köszönöm! :)

Sült eperdzsem

Mostanában folyton el vagyok maradva a dolgaimmal, sajnos a blogomra is kevesebb idő jut,mint egyébként. Egy kicsit besűrűsödtek az események körülöttem. De már csak ez az egy hónap lesz ilyen, aztán reményeim szerint minden visszazökken a normális kerékvágásba. :))

Mostanában kevesebbet is főzök, és általában gyorsakat, egyszerűeket. Viszont indul a befőzés szezon, érik a cseresznye és az eper, majd jön sorba a többi is...
Tegnap kaptam egy nagy tál epret, felét megettem csak úgy natúr (imádom!), a többiből lekvárt főztem. Mivel nem volt túl nagy mennyiség, úgy gondoltam,hogy végre kipróbálom a Stahl-féle sült eperdzsemet, eddig mindenki dicsérte.

Nos, nekem a véleményem vegyes róla... Bár ízre finom, de az én ízlésemnek nagyon édes, pedig csak fele mennyiséget raktam a cukorból.
Az eredeti recept 1:1 arányban írja az epret és a cukrot. Szerintem ez émelyítően édes lehet...
Normális esetben még ettől is kevesebb cukorral készítem a lekvárt, de gondoltam,hogy itt valószínűleg valami szerepe kell,hogy legyen a sok cukornak... Talán mert tartósítószer nélkül készül, és ez garantálja a hosszan eltarthatóságot?
De mivel úgyis kis mennyiségből készült, és az tuti nem fog sokáig ácsorogni a kamrapolcomon, így gondoltam,hogy nagy baj nem lehet a kevesebb cukor miatt.

Ja igen, és én még raktam hozzá egy kis vanília-esszenciát is (nem aromát), úgy gondoltam, hogy ez el nem ronthatja. Igazam lett. :))



Hozzávalók:

75 dkg eper
30 dkg cukor
2 teáskanál vanília esszencia

Az epreket megmostam, kicsumáztam, félbevágtam. Egy mélyebb tepsit sütőpapírral kibéleltem úgy, hogy jócskán túllógjon a szélén a papír.
A tepsi egyik felébe az epret raktam, a másik felébe beleöntöttem a cukrot, és a 180°C-ra előmelegített sütőbe raktam. 30 percig sütöttem, a végére a cukor szépen felolvadt és kicsit karamellizálódott. A papír négy sarkát összefogva a tartalmát egy hőálló tálba öntöttem. Vigyázzunk, mert az olvadt cukor nagyon forró tud lenni.



Itt pár percig kevergettem, hogy a cukor teljesen felolvadjon az epres lében, majd üvegekbe töltöttem. Száraz dunsztba rakva hagytam kihűlni, majd a kamra polcára került.