A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mártás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mártás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 4., kedd

Aszalt szilvával töltött csibemell vörösboros aszaltszilva-mártással



Na, ez a cím jó hosszúra sikeredett... :)) De végül is benne van az egész recept. :))
Szilveszterkor ettük ebédre, szerintem nagyon finom volt. Gyorsan és egyszerűen elkészíthető,alig kell hozzá valami. Mégis egy nem mindennapi ételt tehetünk az asztalra.

Hozzávalók:

4 db csibemell
20 dkg aszalt szilva
0,5 liter vörösbor
fahéjrúd, csillagánizs
só
a panírhoz liszt, tojás, zsemlemorzsa

Az aszalt szilvát 2-3 órára annyi vörösborba áztattam,ami épp ellepte. Raktam bele csillagánizst és fahéjrudat is.
A csibemelleket folpack alatt óvatosan vékonyra klopfoltam, majd megsóztam. A folpack azért jó, mert így nem trancsírozzuk szét a puha csibemellet.
Mindegyikbe raktam 4-5 szem lecsepegtetett szilvát, feltekertem , és hústűvel összetűztem. Lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgattam, és forró olajban mindkét oldalán kisütöttem.

Amíg sültek, elkészült a szilvamártás is. A borban ázó szilvákhoz öntöttem még vörösbort, és lassú tűzön elkezdtem párolni. Szép lassan elfőtt a bor nagyrésze, ez kb. 10 percig tartott.
Kiszedtem belőle a fahéjat és a csillagánizst, majd botmixerrel pépesítettem.

A hús mellé hosszú szemű basmati rizst főztem, csak sóval és kevés frissen reszelt szerecsendióval fűszereztem.
Nekem nagyon bejött így ez a hármas ízkombináció: a natúr csibemell, a fahéjas szilva és a csipetnyi szerecsendióval ízesített rizs ...nyami!

Megjegyzés: az aszaltszilvát nem muszáj pépesíteni, darabosan is nagyon jó a hús és a rizs mellé.

2010. október 17., vasárnap

Majonéz és tartármártás házilag



Ma olyan ebédünk volt, amihez jól jtt volna a tartármártás, persze pont most nem volt otthon. Aztán meg elgondolkodtam,hogy tulajdonképpen miért is veszem az utóbbi időben készen, mikor régebben mindig itthon csináltam.
Úgyhogy előszedtem az ezeréves szakácskönyvemet, és kikerestem a receptjét. Bár nagyvonalakban emlékeztem rá, de azért úgy gondoltam,hogy jobb biztosra menni.

Pár perc alatt elkészült, és úgy döntöttem, hogy a majonézt és a tartármártást ezentúl végleg kihúzom a bevásárlólistámról. Hiszen ami kell bele, az mindig van otthon. Ráadásul kedvemre ízesíthetem, és mindig friss lesz, mindenféle E-betűk , tartósítószerek és emulgeálószerek nélkül.

Egy valami nagyon fontos: a tojás friss legyen és megbízható helyről származzon!!!
Mivel nyersen kerül felhasználásra, ez nagyon lényeges, hogy elkerüljük a szalmonella fertőzést.

Először jöjjenek a majonéz hozzávalói:

1 tojás
1 dcl olaj
1 kávéskanál mustár
1 kávéskanál citromlé
só

Arra figyeljünk, hogy a hozzávaló nagyjából egyforma hőfokúak legyenek.A tojásnak használhatjuk csak a sárgáját, vagy készülhet egész tojásból is. Én most ez utóbbit választottam, mégpedig azért,mert ki akartam próbálni így is, eddig csak a sárgáját használtam erre a célra.
Így is jó lett, talán egy picivel hígabb,mintha csak a sárgájából készült volna.

Az egész tojást egy tálba ütöttem, hozzáadtam a sót,mustárt és a citromlevet. Egy mixerrel a legnagyobb fokozatra kapcsolva alaposan összekevertem. Ekkor kezdtem hozzáadagolni az olajat. Eleinte csak nagyon óvatosan, cseppenként, majd mikor kezdett sűrűsödni, akkor kicsit bátrabban adagolva. Lényeg, hogy alaposan mixereljünk szét minden cseppet, különben kicsapódik az olaj, és a majonéz összefut.

Az alapmajonéz nagyon sok mártás és saláta alapanyaga, ebből készül például a tartármártás is.

Hozzávalók:

alapmajonéz
1 dcl tejföl
1 kávéskanál mustár
1-2 kávéskanál porcukor
csipetnyi frissen őrölt bors
pár csepp Worcester-mártás
citromlé ízlés szerint

Mindezt jól összekeverjük, és 1-2 órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek jól összeérjenek.
Tovább ízesíthetjük még ízlésünk szerint finomra reszelt fokhagymával, vagy nagyon apróra vágott savanyú uborkával.

Tipp: a megjegyzéseknél kaptam olyan hozzászólást, hogy azért lett híg, mert kevés olajat raktam bele, sedith 1 tojáshoz 2 dcl olajat ajánl. Legközelebb én is kipróbálom.