.jpg)
Az utóbbi időben nem nagyon rakok fel ide mézeskalácsokat. Az én Édes - mézes világomban gyűjtöm őket egy kupacba... :)
Viszont ezt most mindenképp meg akartam osztani itt is, mert különleges alkalomra készült. Most 30 éve, hogy kimaradtunk az alapiskolából, és hát osztálytalálkozónk volt.
Tavalytól az iskola szervezi a találkozót, méghozzá nem is akárhogyan. Az összes régi diákot megszólítják, öttől egészen a hatvanötös évfordulóig. Szép számmal gyűltünk össze az idén is, jelen voltak huszonévesek és nyolcvanévesek is.
A hivatalos rész az iskolában zajlott, egymás után tartották a tanárok az osztályfőnöki órákat. Mi meghívtuk azt is, aki az alsó tagozatban , és azt is, aki a felső tagozatban volt az osztályfőnökünk.
Ezeket a mézeskalácsokat nekik készítettem ajándékba.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Ilyenek voltunk 30 évvel ezelőtt... :) Rég volt, szép volt, talán igaz sem volt... :))
.jpg)
3 megjegyzés:
Szeretek a mézeseidben gyönyörködni!! Biztosan örültek a tanárok! Ugye milyen gyorsan repül az idő? Nálunk sajnos semelyik osztályom nem tart találkozót, nagyon szomorú vagyok emiatt.. :(
Köszi! :)
Igen, nagyon örültek neki. Szerencsére nekünk már volt pár alkalommal találkozónk, ha nem is 5 évenként...Nagyon gyorsan elrepülnek az évek,és annyira jó találkozni a gyerekkori barátainkkal. Némelyiket 30 éve nem láttam...
Kár lett volna "eldugni" ezeket a szépségeket!!! Képzelem, milyen örömet okoztál velük :-)
Gyönyörű a napló, gyönyörű a tálka, a szívecskék :-)
Megjegyzés küldése