Körtés-diós süti

Ma egészen másfajta sütit terveztem sütni, meg is vettem a hozzávalókat. Aztán meg annyi minden közbejött, hogy mire odajutottam,hogy elkészítsem, mégis inkább mást válaszottam. Mégpedig azért, mert a tervezett sütit pihentetni kell fogyasztás előtt pár órát a hűtőben. De majd arra is sort kerítek a napokban egész biztosan.

De most írom ennek a receptjét, ez egy egészen egyszerű, kevert tésztás süti, a tetején körtével. Egészen pontosan körtebefőttel.  Persze friss körtéből is készíthető, abban az esetben nem árt egy kicsit fűszeres, cukros vízben kicsit megpárolni. De nekem még van a tavaly elrakott körtebefőttből pár üveggel, ezért a gyorsaság jegyében ehhez nyúltam. 
Mikor a körtéket befőzöm, pár üveggel rakok el csak úgy natúr, de pár üvegbe mindig rakok egy kis fűszert is : fahéjrudat, csillagánizst, pár szem szegfűszeget. Bár ezektől picit megbarnul, de cserébe csodásan fűszeres íze lesz. :)

Mire a süti elkészült, sötét este lett, ezért csak villanyfénynél tudtam fényképezni. Na, ez meg is látszik a képek minőségén, nagyon rosszak a színek és a fények is.  :(
Úgyhogy bár ez nem nagyon látszik meg a képeken, de a süti egész finom lett. :))

A süti eredeti receptjét a Nők Lapja konyha szeptemberi számában találtam, de pár dolgot  változtattam rajta. Ott még mák és alma szerepelt a hozzávalók között. :)  Írom,hogy készítettem én. :)

Hozzávalók:

10 dkg őrölt dió
10 dkg finomliszt
1 doboz natúr joghurt
0,5 csomag sütőpor
10 dkg cukor
csipet só
1 egész tojás
8 dkg olvasztott vaj

1 üveg körtebefőtt
2 evőkanál méz
2 marék szeletelt mandula

A tészta hozzávalóit összekevertem, és egy vajazott, lisztezett formába öntöttem. A forma átmérője 28 cm. 
A tetejére raktam a felkockázott körtét, megszórtam a mandulával, és vékonyan rácsorgattam a mézet.


170 °C-os sütőben 40 perc alatt készre sütöttem. A formában hagytam langyosra hűlni, és csak ekkor szeleteltem fel.

Tönkölylisztes sós csigák sült hagymával

Múlt héten szombaton sűrű volt a napom. Délután munkába kellett mennem, de előtte még kenyeret akartam sütni, főzni is kellett valamit, és már annyira megettem volna valami jó kis sósat... Lehetőleg olyat, ami express gyorsan elkészül, és van is itthon hozzávalóm, mert üzletbe menni már igazán nem volt időm.
Ráadásul teljeskiőrlésű lisztből szerettem volna valamit, mert mostanában túl sok volt a finomlisztes nasi. Volt itthon még tavalyról tk. tönkölylisztem, háztól vettem kenyérsütés céljából. De valahogy a tavalyi lisztből (ebből a fajtából) nem tudtam jó kenyeret sütni, túl vizes volt talán, nem értek hozzá, de a kenyerek mintha nem sültek volna  át rendesen. 
Viszont pogácsának megfelel, mert az ugye vékonyabb, így nincs vele ilyen gond. Viszont nem akartam,hogy nagyon tömör legyen, így a lisztet átszitáltam. Így kaptam egy se nem finom, se nem tk. lisztet. :)) 

A visszamaradt korpa pedig jó lesz majd "feljavítani" a finomlisztet,ha abból akarok kenyeret sütni. :))
 A formája pedig csak az egyszerűség és a gyorsaság jegyében lett ilyen. Bár a csiga-vonal nem túlzottan kivehető sütés után, de az íze kárpótol a kicsit amorf külső miatt. :)


Hozzávalók:


0,5 kg átszitált teljeskiőrlésű tönkölyliszt
1 sütőpor
30 dkg vaj
1 egész tojás + 1 tojás sárgája
3 kiskanál só
20 dkg tejföl


1 jó nagy fej lilahagyma, kevés olaj


A kenéshez egy egész tojás.


Először is a hagymát kockára vágtam , és olajon kicsit megpirítottam (vigyázzunk, ne égjen meg, mert akkor keserű lesz). Félreraktam, hogy kihűljön, közben összeállítottam a tésztát.
A lisztben elkevertem a sütőport és a sót, majd hozzáadtam a tojásokat, tejfölt, és belereszeltem a vajat. Jól összegyúrtam. 

Kinyújtottam, majd ráraktam a sült hagymát, a visszamaradt olajjal is megcsorgattam.

Feltekertem, mint a piskótát, és vékony szeletekre vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, a felvert tojással megkentem. 

175 °C-ra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütöttem. 

Egy másik pogácsareceptem, amiben szintén sült hagyma van, ITT megtalálható. 

Mandulás almatorta

A receptet a Nők Lapja Cafe egyik főzős topikján kaptam, mégpedig Panamától. Kisebb változtatásokkal készítettem el a hétvégén, és nagyon ízlett mindnyájunknak.
Annyit módosítottam az eredeti recepten, hogy másfél adagot csináltam, mert nekem elég nagy a tortaformám (26 cm az átmérője), úgy gondoltam, hogy elbírja a több tésztát.
A másik változttás az volt, hogy a tésztába az eredetileg írt rumaroma helyett (mivel épp nem volt itthon ), mandulaaromát raktam. Szerintem kifejezetten jó lett vele, de azért kíváncsi vagyok a rumos változatra is, legközelebb azzal sütöm meg.

Hozzávalók:

6-8 darab alma
0,5 citrom leve
26 dkg rétesliszt
20 dkg vaj vagy margarin
15 dkg cukor (én most finomítatlan barna nádcukrot használtam, nagyon finom az illata)
1 csomag vaníliás cukor
1 csomag sütőpor
3 egész tojás
3 evőkanál mandulaaroma
1 dcl tej
1 kiskanál fahéj
csipet só

A tetejére sárgabaracklekvár és mandulaforgács.

Miközben a  sütőt előmelegítettem 175 °C-ra, elkészítettem a tésztát. A vajat a cukorral, vaníliás cukorral, sóval jól kikevertem, egyenként hozzáadtam a tojásokat, majd beleraktam a mandulaaromát, liszttel elkevert sütőport és a tejet.
Egy tortaforma aljára sütőpapírt raktam, az oldalát pedig kivajaztam, majd beleöntöttem a masszát. Az almákat meghámoztam, negyedekre vágtam, és vékonyan felszeleltem. Szépen körben a tészta tetejére raktam, nekem két soron lettek így, majd betoltam a sütőbe.


30 percnyi sütés után kivettem, gyorsan rákentem a baracklekvárt, rászórtam a szeletelt mandulát, és további 15-20 percig sütöttem.

Miután elkészült, kicsit hűlni hagytam pár percig, majd egy éles késsel meglazítottam a torta szélét, hogy könnyebben elváljon a formától.

Mikor teljesen kihűlt, akkor szeleteltem fel. Isteni finom lett, a karamellizálódott sárgabaracklekvár és a ropogós mandula nagyon finom volt a tetején. A mandulaaromától pedig nagyon jó ízű és illatos lett az egész süti. 

Tejes kiflik

Egy új receptet próbáltam kiflisütéskor, ugyanis az egyik közösségi oldalon olyan meggyőző képeket láttam róla, hogy ezt nem lehetett kihagyni! :)
A receptet hozzá  Alexa Christi oldalán találtam meg. Csak nagyon pici változtatást eszközöltem rajta, igazán apróság, de azért írom. Én olivaolaj helyett csak egyszerű napraforgó olajat használtam, és rögtön hozzá adtam az egészet, mikor beraktam a kenyérsütőgépbe. Ugyanis nálam az dagasztotta meg helyettem. :)

Beírom, ahogy én készítettem, az eredeti recept  fázisfotókkal együtt a fenti linkre kattintva  megtalálható. A fotóim sajnos elég bénák lettek, de a kiflik már késő estére sültek ki. Sötét is volt, és már fáradt voltam, nem volt energiám sokat vacakolni vele. Mindenesetre máskor is fogok még ilyet sütni, legfeljebb akkor kicserélem ezeket a mostani képeket. :))

Hozzávalók:

25 dkg rétesliszt
30 dkg finomliszt
3 dcl langyos tej
3 dkg élesztő
1 ek cukor
1 ek só
4 dkg olvasztott vaj
1 tojás
3 ek olaj


Az összes hozzávalót a gép üstjébe raktam, és bedagasztottam vele. Átraktam egy kelesztőtálba, és kb. egy óra alatt a duplájára hagytam kelni.
Ekkor finoman átgyúrtam, 3 részre osztottam, bucikat formáztam, és kicsit pihentettem. Majd egyenként kör alakúra nyújtottam, és 6 részre osztottam. Nyújtófával még egy kicsit egyenként ellapítgattam a cikkelyeket, majd a szélesebb végétől kezdve szorosan feltekertem.
A felét egyenesre formáztam, a másik feléből görbe kiflik lettek. :)

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, és letakarva kb. 1 óra alatt hagytam jól megkelni. Közben a sütőt előmelegítettem 200 °C-ra, a kiflik tetejét megkentem tejjel. A felét durva szemű sóval és köménymaggal, a másik felét szezámmaggal szórtam meg. 
Mielőtt a sütőbe raktam volna, még lespricceltem vízzel. Kb. 20 perc alatt sültek készre. 

Nagyon finom, kívül ropogós, belül foszlós kiflik lettek.

Svájci gyökérkenyér - pain paillasse - a kenyér világnapjára

"A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják."
(Idézet innen) 

A héten Limarától kaptam egy meghívást a facebookon, hogy ha van kedvem, csatlakozzak ehhez a  kezdeményezéshez. Persze örömmel tettem, hisz kenyeret egyébként is sütök, néha ajándékba is. Most is az volt az akció  lényege, hogy aki egyébként is sütne kenyeret, ne egyet süssön, hanem kettőt, és az egyiket ajándékozza valakinek. Lehet az szomszéd, barát, bárki. 

 


Úgy gondoltam, hogy e jeles alkalomból végre megsütöm ezt a fajta kenyeret. Egyszer ettem ilyet, nekem nagyon ízlett, azóta keresem a megfelelő receptet hozzá. Nemrégiben  rá is akadtam a Zamat és illat blogon, a kép nagyon meggyőző volt, a recept egyszerű, és mivel Trinitynél eddig csupa jó receptet találtam, ez mellett döntöttem.

 A recepten csak annyit változtattam, hogy rögtön dupla adaggal indítottam, és a szárított helyett friss élesztőt használtam. Egyébként az egész úgy jó,ahogy van, nagyon finom lett a végeredmény. Kicsit hasonlít a dagasztás nélküli kenyérhez, de attól jobban formázható.

A fele ízesítés nélkül készült, a másik felébe raktam szárított  oregánót, bazsalikomot és kakukkfüvet.

Hozzávalók:

1 kg kenyérliszt (BL-80)
8 dcl langyos víz
3,5 dkg friss élesztő (vagy 1 dkg szárított)

2,5 dkg só

1 kiskanál cukor

fűszerek ízlés szerint

Tegnap este a lisztet egy nagy dagasztótálba öntöttem, hozzáadtam az élesztőt, cukrot és a sót. Hozzáadtam a langyos vizet, és fakanállal alaposan elkevertem (nem kell dagasztani).
A tálat lefedve hagytam szobahőmérsékleten egész éjjelre (kb. 12 óra kell neki).

Ma délelőtt a tésztát egy alaposan belisztezett gyúródeszkára öntöttem, és négy részre osztottam. Egyenként téglalap alakúra formáztam, lapítgattam. Kettőt csak úgy simán feltekertem, de kettőre ekkor szórtam rá a szárított fűszernövényeket, és csak utána tekertem fel bagett formára. Majd a rudat háromszor-négyszer megtekertem (ez a gyökérkenyér jellegzetes formája), és sűtőpapírral bélelt tepsire raktam, és hagytam még egy órát kelni.

Közben a sütőt előmelegítettem 200 °C-ra, a sütő aljába egy kis lábasba vizet tettem, ami így gőzösíti a sütőt. A tésztát vízzel lespricceltem, liszttel meghintettem, majd a sütőbe raktam, és kb. 30 perc alatt készre sütöttem.

A sütőből kivéve egy kevés vízzel lespricceltem, és rácsra téve hagytam kihűni.

Szerintem nagyon finom, csak ajánlani tudom ezt a fajta kenyeret és az elkészítési módot is. 
Remélem a barátainknak is ízlett, akiknek küldtem belőle. :))


Trinity, köszönöm a receptet! :)

Sós kréker

A receptet Maxnál találtam még régebben. El is mentettem magamnak, de aztán folyton halogattam az elkészítését, mert olyan bonyolultnak tűnt. Na, ezt nem kellett volna!
Tegnap végre nekiálltam, és mondhatom,hogy gyorsabban elkészült, mint egy pogácsa. Nagyon tudom ajánlani azoknak, akik szeretnék lecserélni az üzletei sós rágcsákat valami házira, ami garantáltan nincs tele mindenféle műizékkel és ízfokozókkal. Mindenesetre ezek nélkül is jó íze van. :)

Az ízesítésnek csak a fantáziánk szab határt, nálam most négyféle változatban készültek: mákos, köménymagos, paprikás és provance-i fűszerkeverékes.
A recepten csak annyit változtattam, hogy a liszt egy részét lecseréltem grahamlisztre.  Legközelebb (mert tuti,hogy lesz legközelebb!) még egy picivel több sót fogok belerakni, mert én a sós rágcsákat tényleg sósan szeretem. Tudom,hogy nem túl egészséges a sok só, úgyhogy ezt inkább mindenkinek a saját ízlésére, szokására bíznám.

Hozzávalók:

50 dkg liszt (nálam 15 dkg graham+35 dkg finomliszt)
24 dkg víz
6 dkg oliva olaj
1,5 dkg só
1 teáskanál cukor
2 kiskanál szárított élesztő (vagy 1,6-2 dkg élesztő)

A szóráshoz: só, köménymag, mák, provanszi fűszerkeverék, őrölt pirospaprika és olaj.

A hozzávalókból a kenyérsütőgép dagasztóprogramját használva tésztát dagasztottam. Langyos helyen 50 percig hagytam kelni.
Négy részre osztottam, és egyenként vékonyra nyújtottam enyhén lisztezett deszkán. Mikor kezdett volna leragadni, akkor áthúztam egy tepsi méretűre vágott sütőpapírra, és jó vékonyra nyújtottam. Sóztam, rászórtam az egyik ízesítőt, és sodrófával belehengereltem.  Csak a pirospaprika ízesítésnél jártam el másképp, itt a paprikát elkevertem egy kis olivaolajjal, és ezzel kentem le a tésztát, majd így sóztam, és szórtam még rá köménymagot.
Derelyevágóval négyzetekre vágtam,és így egyben áthúztam a tepsire, és 160 °C-on kb. 20 perc alatt készre sütöttem.

Ahol összeragadt, azt széttördeltem, ez könnyen ment.

Megjegyzés: nekem volt egy kis baki az elején, ugyanis nem akart megkelni a tészta a porélesztővel.Ritkán használok porélesztőt, és a tasak már nyitva volt egy ideje, talán ez volt a gond.  Ekkor Max tanácsát követve egy kiskanálnyi porélesztőt elkevertem egy kevés liszttel és langyos vízzel, a tésztához adtam, majd újból bedagasztottam. Ez működött, így  már megkelt.

Még annyi, hogy mindenkinek más jön be, van, aki a puhábbat szereti, de nekem a ropogós ízlett jobban. Ehhez igazán vékonyra kell nyújtani a tésztát. Viszont a sütésnél vigyázni kell, mert hamar megég. Ezért a 20 perc inkább csak tájékoztató jellegű, nézzünk rá hamarább is.

Almás-mákos csiga kelt tésztából

Az elmúlt két nap során mindenhol kakaós csigákba botlottam, mint egy járvány, úgy terjedt, sorba sütötte mindenki. :) Délutánra már teljesen kész voltam, muszáj volt nekem is bedagasztani egy adagra valót.

A receptet Gizi oldalán találtam, aki viszont Limarától kölcsönözte. Nem is teketóriáztam sokat, Limara kelt tésztái mindig szuperek, így én is eszerint készítettem. 

Csak egy szépséghibája volt a dolognak. Menet közben jöttem rá, hogy nincs itthon kakaó...gondoltam,hogy akkor lesz fahéjas csiga. Na, az is csak kb. 2 kanálnyi volt a dobozkában. A tészta meg már majd kidagadt a formából... :))  Úgyhogy körülnéztem, mivel tudnám megtölteni, és a mákra esett a választásom. Mondjuk nem sok mindenből tudtam válogatni, konkrétan csak ebből.  :D Megpucoltam még hozzá azt a 3-4 almát, ami a kosárban találtam, és a végén egész finomságos csigák lettek belőle. :)

Hozzávalók a tésztához:

35 dkg finomliszt

15 dkg rétesliszt

2 evőkanál cukor

1 vaníliás cukor

1 egész tojás

1 tojássárgája

2,5 dcl langyos tej

2,5 dkg élesztő

8 dkg olvasztott vaj

Mindent belepakoltam a kenyérsütőgépbe, és bedagasztottam vele a tésztát, majd a gépben is hagytam megkelni. Természetesen kézzel is bedagaszthatjuk, ez esetben meleg helyen kb. 1 óra alatt a duplájára kelesztjük.

Majd lisztezett deszkán nagy téglalap alakúra nyújtottam és megkentem a következő töltelékkel:

20 dkg mák

porcukor ízlés szerint

1 citrom reszelt héja

kevés fahéj

Ezeket összekevertem, és kb. 1 dcl forró tejjel leöntöttem, így nem lesz száraz a töltelék. A tejet inkább apránként adjuk hozzá, mert az sem jó, ha túl folyósra sikerül.

Utána a megtisztított almát a reszelő nagyobb lyukú részén egyenesen ráreszeltem, majd még egy pici fahéjjal meghintettem. Feltekertem, és kb. ujjnyi vastagságúra vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, és 170 °C-ra előmelegített sütőben nagyjából 20 perc alatt készre sütöttem.

A sütőből kiszedve rögtön meglocsoltam  vaníliás cukorral elkevert  forró tejjel. Ettől a tészta puhább, foszlósabb lesz.

Rizskoch muffinformában, fahéjas, vaníliás szőlőmártással

Mostanában elég ritkán főzök, ha mégis, akkor sem  újdonságokat, inkább a régi, bevált receptjeimet szedem elő. Ez most egy ilyen időszak...

Mindenesetre nagyon köszönöm a régi és az új látogatóimnak, olvasóimnak, hogy kitartanak mellettem ebben a nem túl termékeny időszakomban is. :)

Ma például épp töltött paprikát készítettem, lett is egy jókora lábassal, így holnap megint nincs főzés, maradt belőle bőven. :) Viszont egy kis édességet már nagyon megettünk volna, ezért elkezdtem recepteket keresgélni. Valami szőlőset akartam, mert kaptunk egy táska nagyszemű, fehér csemegeszőlőt, csak úgy "natúr" biztos nem fog mind elfogyni. De akármelyik receptet is néztem, vagy nem volt hozzá itthon valami alapanyag, vagy túl macerás volt. :) Akkor eszembe jutott,hogy férj emlegette valamelyik nap, hogy milyen rég csináltam már tejberizst. Onnan már csak egy röpke gondolat volt a rizsfelfújt. Hm, mi lenne,ha csinálnék rizsfelfújtat, és mellé a szőlőből valamit? 

 A rizsfelfújt receptje és elkészítési módja ide kattintva megtalálható. Hogy mégse legyen annyira unalmas, annyit változtattam most rajta, hogy a masszát kis muffinformákba szedtem, és úgy sütöttem ki. 

Amíg a rizskoch megsült, elkészült a szőlőmártás is. Pontos mennyiségeket nem írok, ezt mindenki ízlése szerint csinálja. Kellett hozzá egy jókora fürt szőlő, kevés cukor, 1 rúd vanília, 1 darabka fahéj, 1 csapott evőkanál keményítő.

A szőlőszemeket félbevágtam, kimagoztam. Egy lábas aljára kevés vizet raktam, kb. 0,5 decit, erre jött a szőlő. Lassú tűzön, lefedve pároltam a fűszerekkel együtt. A vaníliarudat felhasítottam, belsejét kikapartam, és a szőlőhöz adtam. A vanília héját is belefőztem, ezt a végén a fahéjjal együtt kivettem.

Kb. 20 perc után a fele szőlőt kiszedtem, félreraktam. A maradékot egy botmixerrel pépesítettem, és egy szűrőn átpasszíroztam. Hozzáadtam a keményítőt, jól elkevertem, visszaraktam a szőlőszemeket is, és hagytam, hogy egyet-kettőt forrjon. 

Nem mondom, egy kicsit macerás a szőlőmagozás, de megérte, nagyon finom lett! Csak ajánlani tudom. :)

Tálaláskor a tányérra szedtem a szőlőmártásból, és erre raktam a rizskoch-muffinokat.

Fűszeres joghurtban pácolt , grillezett csibemell

Tegnap írtam meg a posztot a sült cékláról, ma viszont szeretném azt bemutatni, ami mellé ez köretként elkészült.
Egy könnyű kis ebédet terveztem erre a hétvégére, ami gyorsan elkészül. Grillezett csibemellre esett a választásom, és hogy ne legyen túl száraz, bepácoltam.

Hozzávalók:

2 nagyobb csibemell

2 dcl natúr fehér joghurt

1 dcl olivaolaj

őrölt négyszínű borskeverék

2 gerezd fokhagyma

friss kakukkfű és bazsalikom 

Mindkét csibemellet lapjában ketté vágtam, így négy szeletet kaptam. A joghurtot összekevertem az olajjal és a fűszerekkel, majd beleraktam a hússzeleteket. Úgy igazítottam,hogy mindegyiket ellepje.Lefedve pár órára a hűtőbe raktam. 

Majd a grillserpenyőbe kevés olivaolajat öntöttem, felforrósítottam. A pácból kivettem a húsokat, a nagyrészét csak úgy kézzel letörölgettem róla. Csak ekkor sóztam meg, és megszórtam még egy csipet őrölt borssal és kakukkfűvel.  A felforrósított serpenyőbe raktam, és mindkét oldalát 2-3 perc alatt megpirítottam.

Arra vigyázzunk, hogy ha rárakjuk a húst a grillre, akkor egy darabig ne piszkáljuk, ne tologassuk, mozgassuk. Csak hagyjuk kb. 2 percig, hogy meg tudjon sülni, utána lehet fordítani.

Ez a grillezett csibemell nagyon jól illett a sült céklához.  

 

Sült cékla

Már tavaly is egy csomó receptet találtam Thrininél céklából, aztán idén ismét... Én is szeretem, de eddig csak savanyúság formájában fogyasztottam. 
Viszont az idén először ültettem is a kertbe, gondoltam, hogy ha kéznél van, talán hamarább kipróbálok belőle én is 1-2 dolgot.  Ma jött el az ideje, a grillezett csibemellhez köretként sült céklát készítettem. Kár volt ennyi ideig várni, isteni lett! Ezentúl egész biztos gyakran fogom ezt készíteni, és bátrabban kipróbálok majd újabb dolgokat is belőle.

Hozzávalók:

4-5 db közepes méretű cékla

1 evőkanál balzsamecet

3 evőkanál olívaolaj

tengeri só

frissen őrölt 4 színű borskeverék

kakukkfű

A céklát megtisztítottam, meghámoztam,  kisebb darabokra vágtam , és egy hőálló tálba raktam. Az olajban elkevertem a balzsamecetet és a borsot, kakukkfüvet. A céklát megsóztam, ráöntöttem a fűszerezett olajat, és lefedve 200 °C-ra előmelegített sütőbe toltam. 1,5 óra sütés után a tetejét levettem, rákapcsoltam a grillt, és még 5-10 percig tovább sütöttem. Rögtön tálaltam.
A grillezett csibemell receptje ide kattintva megtalálható. 

Túrós rétes kosárkák

Ezeket a jópofa rétestésztából készült kosárkákat még régebben láttam meg Citromhab oldalán. Nagyon megtetszett az ötlet, gondoltam, hogy majd egyszer elkészítem. A napokban jött el az alkalom, ugyanis vendégeink jöttek, és gyorsan elkészíthető édességet és sósat akartam készíteni. Volt otthon  rétestészta és túró is, így erre esett a választásom. A recepten nem változtattam, csak annyit, hogy cukor helyett xukrot /nyírfacukor/ használtam. Ja, és elfelejtettem vajazni a lapokat, de anélkül is jó lett. Sőt, így még kalóriaszegény is. :))

Hozzávalók:

50 dkg túró
1 csomag réteslap
1 rúd vanília kikapart belseje
2 egész tojás 
4 evőkanál búzadara
xukor ízlés szerint
mazsola

A túrós töltelék hozzávalóit összekevertem, a búzadarának csak a felét raktam bele. A réteslapokat kiterítettem, és egy ollóval egyforma négyzetekre vágtam. Két-két négyzetet raktam minden egyes muffinformába, kicsit egymáson elfordítva. A formákat sem vajaztam ki, és a lapok közé sem raktam sem vajat, sem olajat. Mindegyik aljába szórtam egy pici búzadarát, hogy a töltelék ne áztassa el, majd belekanalaztam a túrót.

170 °C-ra elömelegített sütőbe raktam, és kb. 20-25 perc alatt készre sütöttem.Tálaláskor megszórtam egy leheletnyi porxukorral.

Nekem nagyon bejött ez az elkészítési forma, ki fogom próbálni másfajta töltelékkel is. 

Vaddisznógulyás bográcsban

Tegnap végre megvolt a már hetek óta tervezett bográcsozás.  A vaddisznócomb már egy ideje a fagyasztóban várt a sorára. Kicsit mindig tartok tőle, ha vadhúsból készítek ételt, mivel ritkán kerül rá sor, nincs túl nagy gyakorlatom benne.   Aztán úgy gondoltam,hogy nem csinálok túl nagy faxnit belőle, nagyjából ugyanúgy készült, mint ha marhahúsból lett volna. Mindenki ajánlotta, hogy tegyek bele borókabogyót, hát nem tettem. Nem mintha nem szerettem volna, csak épp nem kaptam. Vettem egy vadhúshoz való fűszerkeveréket, aztán miután otthon elolvastam, hogy mi minden van benne, inkább mégsem raktam hozzá. A fűszerek nagyrésze így is benne volt, az ízfokozóra meg úgy gondoltam, hogy nem lesz semmi szükség, remélhetőleg anélkül is ehető lesz. :)

Viszont találtam a youtube-on egy olyan elkészítési módját a bográcsgulyásnak, amit én még nem próbáltam.  Bár ott igazából nem gulyás, hanem pörkölt készült, de végül ugyanúgy csináltam, csak kicsit hosszabb lével. Mi mindig először meg szoktuk pirítani kicsit a hagymát a zsíron, majd erre jött a hús, fűszerek, stb. Itt viszont mindent egymásra kellett rétegezni előre, és egyben megpárolni.

Amiben ettől eltértem az az volt, hogy én előtte bepácoltam a húst két napra, úgy gondoltam,hogy az nem árthat neki. :) 

Hozzávalók:

2,2 kg vaddisznócomb

a páchoz:
 
2 dcl  száraz vörösbor /nálam  most Egri Bikavér/
2 dcl olaj
1 karikára vágott hagyma
3 db felaprított fokhagyma
borsikafű, kakukkfű, majoranna
babérlevél, szemes bors, szegfűbors

A húst megtisztítottam a hártyáktól és az inaktól, majd kisebb kockákra vágtam. A pác hozzávalóit összekevertem, és beleraktam a húst. Egy nagyobb jénai tálba raktam, aminek volt teteje is, és beraktam a hűtőbe. Két nap és éjjel pácolódott, közben néha átforgattam, hogy mindenhol egyenletesen átjárják az ízek a húst. 

            

                                               

A többi hozzávaló: 

disznózsír
kb. 4-5 fej nagyobb hagyma,
ugyanennyi darab apróra vágott fokhagymagerezd
4-5 darab paradicsom és zöldpaprika
1,5 kg krumpli. 
Fűszerezéshez: só, őrölt bors, borsikafű, majoránna, kakukkfű, pirospaprika, csípős pirosarany.

A bográcsot kenjük ki vastagon zsírral, majd kezdjük el benne rétegezni a hozzávalókat. Alulra rakjuk a fele húst, erre jön a vékony  karikára vágott hagyma, zöldpaprika, paradicsom (héját húzzuk le előtte).
Fűszerezzük meg, majd takarjuk be a hús másik felével, és öntsünk rá kb. 3-4 dcl ugyanolyan vörösbort, mint amibe pácoltuk a húst. A visszamaradt páclét is ráönthetjük. Gyújtsuk be alatta a tüzet, és várjunk, míg elkezd lassan főni. A bogrács bezsírozott oldala megakadályozza, hogy ráégjen a hús vagy a zöldség. Szórjuk meg a tetejét egy kis őrölt pirospaprikával és felönthetjük egy kevés vízzel is, éppen csak annyival, ami ellepi a húst.

Aztán hagyjuk magára, hagy párolódjon , minimum 2 óra , de inkább 3 kell, hogy a hús megpuhuljon. Azért nem árt, ha valaki ez idő alatt is szemmel tartja a dolgokat, nálunk ez a valaki Dió volt. :))

Közben  pucoljuk meg a krumplit, vágjuk kockára. Mikor a hús már puha, adjuk hozzá. Egy kevés vízzel is felönthetjük még ilyenkor, és főzzük készre. Ha puhul a krumpli okvetlenül kóstoljuk meg a gulyást, valószínüleg kell majd még hozzá egy kis só, vagy fűszer, mert a krumpli eléggé magába szívja ezeket. Hogy mennyire legyen bő lére eresztve, az ízlés dolga, van aki sűrűbben, vagy aki sok lével szereti. Igazi fehér házikenyérrel az igazi, amivel jól ki lehet tunkolni a levét. :)) Az egészet öblítsük le finom vörösborral.