2011. október 6., csütörtök

Sós kréker




A receptet Maxnál találtam még régebben. El is mentettem magamnak, de aztán folyton halogattam az elkészítését, mert olyan bonyolultnak tűnt. Na, ezt nem kellett volna!
Tegnap végre nekiálltam, és mondhatom,hogy gyorsabban elkészült, mint egy pogácsa. Nagyon tudom ajánlani azoknak, akik szeretnék lecserélni az üzletei sós rágcsákat valami házira, ami garantáltan nincs tele mindenféle műizékkel és ízfokozókkal. Mindenesetre ezek nélkül is jó íze van. :)

Az ízesítésnek csak a fantáziánk szab határt, nálam most négyféle változatban készültek: mákos, köménymagos, paprikás és provance-i fűszerkeverékes.
A recepten csak annyit változtattam, hogy a liszt egy részét lecseréltem grahamlisztre.  Legközelebb (mert tuti,hogy lesz legközelebb!) még egy picivel több sót fogok belerakni, mert én a sós rágcsákat tényleg sósan szeretem. Tudom,hogy nem túl egészséges a sok só, úgyhogy ezt inkább mindenkinek a saját ízlésére, szokására bíznám.

Hozzávalók:

50 dkg liszt (nálam 15 dkg graham+35 dkg finomliszt)
24 dkg víz
6 dkg oliva olaj
1,5 dkg só
1 teáskanál cukor
2 kiskanál szárított élesztő (vagy 1,6-2 dkg élesztő)

A szóráshoz: só, köménymag, mák, provanszi fűszerkeverék, őrölt pirospaprika és olaj.




A hozzávalókból a kenyérsütőgép dagasztóprogramját használva tésztát dagasztottam. Langyos helyen 50 percig hagytam kelni.
Négy részre osztottam, és egyenként vékonyra nyújtottam enyhén lisztezett deszkán. Mikor kezdett volna leragadni, akkor áthúztam egy tepsi méretűre vágott sütőpapírra, és jó vékonyra nyújtottam. Sóztam, rászórtam az egyik ízesítőt, és sodrófával belehengereltem.  Csak a pirospaprika ízesítésnél jártam el másképp, itt a paprikát elkevertem egy kis olivaolajjal, és ezzel kentem le a tésztát, majd így sóztam, és szórtam még rá köménymagot.
Derelyevágóval négyzetekre vágtam,és így egyben áthúztam a tepsire, és 160 °C-on kb. 20 perc alatt készre sütöttem.



Ahol összeragadt, azt széttördeltem, ez könnyen ment.

Megjegyzés: nekem volt egy kis baki az elején, ugyanis nem akart megkelni a tészta a porélesztővel.Ritkán használok porélesztőt, és a tasak már nyitva volt egy ideje, talán ez volt a gond.  Ekkor Max tanácsát követve egy kiskanálnyi porélesztőt elkevertem egy kevés liszttel és langyos vízzel, a tésztához adtam, majd újból bedagasztottam. Ez működött, így  már megkelt.

Még annyi, hogy mindenkinek más jön be, van, aki a puhábbat szereti, de nekem a ropogós ízlett jobban. Ehhez igazán vékonyra kell nyújtani a tésztát. Viszont a sütésnél vigyázni kell, mert hamar megég. Ezért a 20 perc inkább csak tájékoztató jellegű, nézzünk rá hamarább is.

8 megjegyzés:

Petra írta...

Nagyon klassz recept! Kölcsön is kérem, ha megengeded. :)

Szemi írta...

Petra, csak vigyed! :)

Illéskrisz Konyhája írta...

Ez nagyon jó! Legközelebb, ha sósat kell ütnöm, kipróbálom! Irtó guszta! Elviszem én is a receptjét!

judit60 írta...

Holnap jönnek Anyósomék ebédre, akkor megsütöm.Köszi a receptet.

judit60 írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Ciripbogár írta...

Szia Szemi, rég jártam nálad, mennyi finomságod van megint!
Nagyon szeretem a krékereket, általában a mértéktelen degeszre evés esete áll fent, ha elém kerül.

Szemi írta...

Illeskrisz, remélem,hogy ízleni fog. :)

Judith, megcsináltad végül Anyósodéknak?
Valami miatt kétszer rakta be ugyanazt a szöveget, azért távolítottam el az egyiket. :)

Ciripbogár, köszönöm! Bár az utóbbi hónapokban nagyon keveset posztoltam, sajnos kevesebb a szabadidőm, mint régebben, így kevesebbet is főzök. Aztán még amit megfőzök, azt sincs mindig időm fotózni, felrakni. :))
Ebben a házi krékerben az a jó, hogy ha már sokat is eszünk belőle,legalább tudjuk mi van benne. Ellentétben a sok műizével, amikkel teletömik az üzleti rágcsákat (is).

Viki írta...

Ez a recept nekem is tetszik, vittem is.