2011. október 16., vasárnap

Svájci gyökérkenyér - pain paillasse - a kenyér világnapjára






"A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják."
(Idézet innen) 

A héten Limarától kaptam egy meghívást a facebookon, hogy ha van kedvem, csatlakozzak ehhez a  kezdeményezéshez. Persze örömmel tettem, hisz kenyeret egyébként is sütök, néha ajándékba is. Most is az volt az akció  lényege, hogy aki egyébként is sütne kenyeret, ne egyet süssön, hanem kettőt, és az egyiket ajándékozza valakinek. Lehet az szomszéd, barát, bárki. 

 


Úgy gondoltam, hogy e jeles alkalomból végre megsütöm ezt a fajta kenyeret. Egyszer ettem ilyet, nekem nagyon ízlett, azóta keresem a megfelelő receptet hozzá. Nemrégiben  rá is akadtam a Zamat és illat blogon, a kép nagyon meggyőző volt, a recept egyszerű, és mivel Trinitynél eddig csupa jó receptet találtam, ez mellett döntöttem.

 A recepten csak annyit változtattam, hogy rögtön dupla adaggal indítottam, és a szárított helyett friss élesztőt használtam. Egyébként az egész úgy jó,ahogy van, nagyon finom lett a végeredmény. Kicsit hasonlít a dagasztás nélküli kenyérhez, de attól jobban formázható.

A fele ízesítés nélkül készült, a másik felébe raktam szárított  oregánót, bazsalikomot és kakukkfüvet.

Hozzávalók:

1 kg kenyérliszt (BL-80)
8 dcl langyos víz
3,5 dkg friss élesztő (vagy 1 dkg szárított)
2,5 dkg só
1 kiskanál cukor

fűszerek ízlés szerint

Tegnap este a lisztet egy nagy dagasztótálba öntöttem, hozzáadtam az élesztőt, cukrot és a sót. Hozzáadtam a langyos vizet, és fakanállal alaposan elkevertem (nem kell dagasztani).
A tálat lefedve hagytam szobahőmérsékleten egész éjjelre (kb. 12 óra kell neki).



Ma délelőtt a tésztát egy alaposan belisztezett gyúródeszkára öntöttem, és négy részre osztottam. Egyenként téglalap alakúra formáztam, lapítgattam. Kettőt csak úgy simán feltekertem, de kettőre ekkor szórtam rá a szárított fűszernövényeket, és csak utána tekertem fel bagett formára. Majd a rudat háromszor-négyszer megtekertem (ez a gyökérkenyér jellegzetes formája), és sűtőpapírral bélelt tepsire raktam, és hagytam még egy órát kelni.



Közben a sütőt előmelegítettem 200 °C-ra, a sütő aljába egy kis lábasba vizet tettem, ami így gőzösíti a sütőt. A tésztát vízzel lespricceltem, liszttel meghintettem, majd a sütőbe raktam, és kb. 30 perc alatt készre sütöttem.



A sütőből kivéve egy kevés vízzel lespricceltem, és rácsra téve hagytam kihűni.

Szerintem nagyon finom, csak ajánlani tudom ezt a fajta kenyeret és az elkészítési módot is. 
Remélem a barátainknak is ízlett, akiknek küldtem belőle. :))


Trinity, köszönöm a receptet! :)



2011. október 6., csütörtök

Sós kréker




A receptet Maxnál találtam még régebben. El is mentettem magamnak, de aztán folyton halogattam az elkészítését, mert olyan bonyolultnak tűnt. Na, ezt nem kellett volna!
Tegnap végre nekiálltam, és mondhatom,hogy gyorsabban elkészült, mint egy pogácsa. Nagyon tudom ajánlani azoknak, akik szeretnék lecserélni az üzletei sós rágcsákat valami házira, ami garantáltan nincs tele mindenféle műizékkel és ízfokozókkal. Mindenesetre ezek nélkül is jó íze van. :)

Az ízesítésnek csak a fantáziánk szab határt, nálam most négyféle változatban készültek: mákos, köménymagos, paprikás és provance-i fűszerkeverékes.
A recepten csak annyit változtattam, hogy a liszt egy részét lecseréltem grahamlisztre.  Legközelebb (mert tuti,hogy lesz legközelebb!) még egy picivel több sót fogok belerakni, mert én a sós rágcsákat tényleg sósan szeretem. Tudom,hogy nem túl egészséges a sok só, úgyhogy ezt inkább mindenkinek a saját ízlésére, szokására bíznám.

Hozzávalók:

50 dkg liszt (nálam 15 dkg graham+35 dkg finomliszt)
24 dkg víz
6 dkg oliva olaj
1,5 dkg só
1 teáskanál cukor
2 kiskanál szárított élesztő (vagy 1,6-2 dkg élesztő)

A szóráshoz: só, köménymag, mák, provanszi fűszerkeverék, őrölt pirospaprika és olaj.




A hozzávalókból a kenyérsütőgép dagasztóprogramját használva tésztát dagasztottam. Langyos helyen 50 percig hagytam kelni.
Négy részre osztottam, és egyenként vékonyra nyújtottam enyhén lisztezett deszkán. Mikor kezdett volna leragadni, akkor áthúztam egy tepsi méretűre vágott sütőpapírra, és jó vékonyra nyújtottam. Sóztam, rászórtam az egyik ízesítőt, és sodrófával belehengereltem.  Csak a pirospaprika ízesítésnél jártam el másképp, itt a paprikát elkevertem egy kis olivaolajjal, és ezzel kentem le a tésztát, majd így sóztam, és szórtam még rá köménymagot.
Derelyevágóval négyzetekre vágtam,és így egyben áthúztam a tepsire, és 160 °C-on kb. 20 perc alatt készre sütöttem.



Ahol összeragadt, azt széttördeltem, ez könnyen ment.

Megjegyzés: nekem volt egy kis baki az elején, ugyanis nem akart megkelni a tészta a porélesztővel.Ritkán használok porélesztőt, és a tasak már nyitva volt egy ideje, talán ez volt a gond.  Ekkor Max tanácsát követve egy kiskanálnyi porélesztőt elkevertem egy kevés liszttel és langyos vízzel, a tésztához adtam, majd újból bedagasztottam. Ez működött, így  már megkelt.

Még annyi, hogy mindenkinek más jön be, van, aki a puhábbat szereti, de nekem a ropogós ízlett jobban. Ehhez igazán vékonyra kell nyújtani a tésztát. Viszont a sütésnél vigyázni kell, mert hamar megég. Ezért a 20 perc inkább csak tájékoztató jellegű, nézzünk rá hamarább is.

Almás-mákos csiga kelt tésztából





Az elmúlt két nap során mindenhol kakaós csigákba botlottam, mint egy járvány, úgy terjedt, sorba sütötte mindenki. :) Délutánra már teljesen kész voltam, muszáj volt nekem is bedagasztani egy adagra valót.
A receptet Gizi oldalán találtam, aki viszont Limarától kölcsönözte. Nem is teketóriáztam sokat, Limara kelt tésztái mindig szuperek, így én is eszerint készítettem. 
Csak egy szépséghibája volt a dolognak. Menet közben jöttem rá, hogy nincs itthon kakaó...gondoltam,hogy akkor lesz fahéjas csiga. Na, az is csak kb. 2 kanálnyi volt a dobozkában. A tészta meg már majd kidagadt a formából... :))  Úgyhogy körülnéztem, mivel tudnám megtölteni, és a mákra esett a választásom. Mondjuk nem sok mindenből tudtam válogatni, konkrétan csak ebből.  :D Megpucoltam még hozzá azt a 3-4 almát, ami a kosárban találtam, és a végén egész finomságos csigák lettek belőle. :)

Hozzávalók a tésztához:

35 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
2 evőkanál cukor
1 vaníliás cukor
1 egész tojás
1 tojássárgája
2,5 dcl langyos tej
2,5 dkg élesztő
8 dkg olvasztott vaj

Mindent belepakoltam a kenyérsütőgépbe, és bedagasztottam vele a tésztát, majd a gépben is hagytam megkelni. Természetesen kézzel is bedagaszthatjuk, ez esetben meleg helyen kb. 1 óra alatt a duplájára kelesztjük.
Majd lisztezett deszkán nagy téglalap alakúra nyújtottam és megkentem a következő töltelékkel:

20 dkg mák
porcukor ízlés szerint
1 citrom reszelt héja
kevés fahéj




Ezeket összekevertem, és kb. 1 dcl forró tejjel leöntöttem, így nem lesz száraz a töltelék. A tejet inkább apránként adjuk hozzá, mert az sem jó, ha túl folyósra sikerül.
Utána a megtisztított almát a reszelő nagyobb lyukú részén egyenesen ráreszeltem, majd még egy pici fahéjjal meghintettem. Feltekertem, és kb. ujjnyi vastagságúra vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, és 170 °C-ra előmelegített sütőben nagyjából 20 perc alatt készre sütöttem.

A sütőből kiszedve rögtön meglocsoltam  vaníliás cukorral elkevert  forró tejjel. Ettől a tészta puhább, foszlósabb lesz.