2010. augusztus 9., hétfő

Vaníliás Panna cotta



Panna cottát kb. 1 éve etten először a barátnőmnél. Annyira ízlett, hogy el is határoztam, hogy ezt én is megcsinálom. Aztán csak telt az idő, nem mertem nekifogni. Ugyanis én és a zselatin nem vagyunk épp a legjobb barátságban. :))
Nekem vagy csomós lesz, vagy nem köt meg, hiába mondják,milyen egyszerű, nekem nem az.

Aztán most a napokban kaptam egy kis tálka amerikai málnát. Gyönyörű, nagy, feketébe hajló sötétvörös szemek, hmm, nagyon finom! Csak akkor jó, ha már szinte teljesen fekete, különben savanyú. Úgy gondoltam, most vagy soha, megcsinálom azt a panna cottát! Az édes, fehér vaníliás tejszínhez pont illik ez a bíbor-fekete, enyhén savanykás gyümölcs.

Hozzávalók:

6 dcl tejszín /habnak való/
2 evőkanál cukor /nyírfacukorral helyettesíthető/
1 rúd vanília
1 zacskó zselatin

kb. egy dupla marék málna
kb. 2 evőkanál cukor-ízlés szerint /nyírfacukor is jó/
1 rúd fahéj

A tejszínt beleöntöttem egy kisebb lábasba, és hozzáadtam a vaníliarúd kikapart magjait és utána magát a vaníliarudat is. 1-2 órára visszaraktam a hűtőbe, hogy a vanília ízét addig átvegye a tejszín.
Mikor kivettem, hozzáadtam a cukrot, majd nagyon lassú tűzön, folyton kevergetve megmelegítettem. Nem szabad forrnia!
Ekkor a zselatinport a zacskón lévő utasítás szerint 1 dcl langyos vízben elkevertem, majd először egy kevés tejszínnel, majd végül az egésszel jó alaposan összekevertem.

4 poharat hideg vízzel kiöblítettem, aztán beleöntöttem a tejszínes krémet. Kicsit hagytam hűlni a pulton, aztán mentek a hűtőszekrénybe. Legalább 4-5 óra kell neki, de a legjobb, ha egy éjszakát bent maradnak.

A gyümölcsszószt a következőképp csináltam:

1 dcl vizet felraktam egy lábasban a tűzre, rögtön hozzáadtam a málnát is. Egy krumplinyomó segítségével félig összetörtem a szemeket. Beleraktam a cukrot és fahéjrudat is. A tejszínből kiszedett vaníliarudat alaposan elmostam, és azt is beletettem.
Lassú tűzön,gyakran megkeverve , kb. fél óra alatt lekvár-szerű szósz lett belőle. Hagytam kihűlni, majd ment ez is a hűtőbe. A vanília és fahéjrudat bennehagytam, hogy minél jobban átvegye az ízüket.

Tálaláskor a poharak tartalmát egy tányérra borítottam, és a gyümölcsszósszal körbelocsoltam.

Tipp: ha nehezen akar kijönni a pohárból, azon úgy sehíthetünk, hogy először egy éles,keskenypengéjű késsel kb. 1-2 cm-es mélységben óvatossan elválasztujuk a pohár falától a krémet. Majd a poharat egy forró vízzel megtöltött tálba mártjuk max. 1 percre. Ekkor a pohárra rakunk egy tányért, és gyors mozdulattal megfordítjuk az egészet. Kicsit ütögessük meg a pohár alját és oldalát , és így szépen ki fog belőle csúszni.
De ha valaki nem akar vele bíbelődni, a pohárból is klasszul ki lehet kanalazni! :))

Ha a cukor helyett édesítőszert használunk, akkor ezt a desszertet cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják. Én ezt nyírfacukorral készítettem el.

4 megjegyzés:

Bianka írta...

Csodásan néz ki

Belly írta...

Én előszőr féltem a zselatintól,de a múltkori próbálkozás felbátorított.

Csodás a panna cottád!

Szemi írta...

Bianka, köszi!

Szemi írta...

Belly, én is így voltam vele, de most már bátrabban fogom használni! :))